2011. május 2., hétfő

Az őrület határán

Na akkor, most úgy döntöttem, hogy lekötöm a feles energiámat némi blogolással. Szóval a szombati fetrengés (igen, másra nem volt energiám… kurva másnaposság) után vasárnap belevettem magam a történelem rejtelmeibe, és mit ad isten este ki ír rám msn-en? Hát persze, hogy A. 8-) Hát fasza. Megint jól eldumáltunk mindenféléről, sőt még a péntek esti kis kalandomról is meséltem neki (ő kérte), és megint ott lyukadtunk ki, hogy szombaton lehet lenéz kedvenc kis szórakozóhelyemre (ahova már legálisan is be fogok tudni menni a hétvégén)… Aha, persze, eddig kettőből kettőször nem volt ott, ahol mondta, szóval hagynom kéne a picsába, ő is megmondta, hogy elbaszta a lehetőségeit, jól tudja, de mégis… úgy jól érzem magam vele, mindenről tudunk beszélni, bár a kémia ki tudja hogy működne közöttünk. Érdekes az egész szitu…
Aztán meg L. miatt is az őrület határán vagyok, egyszerűen még most sem vagyok képes felfogni, hogy mi az isten volt az péntek este, csak azt tudom, hogy jó volt, és újra akarom élni.:$ De hogy az istenbe jött neki, hogy ölelgessen, és a többi? Nem akarom, hogy behülyítsen, mert annak rossz vége lesz, nagyon bosszúálló vagyok én is, de nem így kéne hozzáállni, csak baromira félek. :| Mert ugyebár hallottam vlmi beszélgetés foszlányt, de csak annyit h kavarás, vagy kavarni – a haverjának mondta - , és áhh… az istenért se rémlik több. Szóval remélem nem szivatott, de akkor miért venne ki szabit, nem? Na, már ha kivesz, vagy egyáltalán elengedik? Mindenesetre én már most tökre be vagyok zsongva miatta :$, és nagy csalódás lesz, ha nem jön el. :( De reméljük, erre nem kerül sor. Ne kerüljööön *hiszti*
Na de jó lesz, ha az érettségire koncentrálok, és nem rá gondolok minden második percben,  úgyhogy matekozom egy picit, aztán lehet írok még ma, mert nem szabad megkattannom. Azoknak, akik pedig érettségiznek, további sok sikert, és kitartást, a hétvégén meg jöhet a hatalmas érettségi afterparty. ;)  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése