Nahát, gondoltam ki kell használnom ezt az estét, így még egyszer utoljára 17 évesen, és alkotnom kéne valami maradandót az utókor számára. Na, nem mintha olyan sok érdekes történt volna velem, amit nem lehet szó nélkül hagyni, de már csak a feeling is jó. Túl vagyok már három, azaz három darab érettségin, utolsó elég visítósra sikerült, de nem baj, jó volt az, legalábbis én élveztem, aztán az eredmény majd eldől. ;)
Amúgy húha, valami összegzés is kéne, hogy milyen volt a 17.évem, nem? Hát az elején elég döcögős, sok sírás-rívás, meg zsaroló, ármánykodó barátnők tömkelege, de aztán megjött az eszem, és végre szabad vagyok, mint a madár, és jobban érzem magam, mint valaha. Na jó, azért még mindig kijut a családi perpatvarokból, de ez mellékes, sosem fog változni már a helyzet, úgyhogy amíg megszökni nem tudok (bár volt már rá kísérlet(A)), addig muszáj elfogadnom a helyzetet, és megpróbálok nem rinyálni.
Aztán pasik, kavarások, és fergetesek bulikból kijutott, de ismeritek a dalt, nem? Még, még, még, mééég, ennyi nem elééég. Szóval nem elég, és remélem a szombati éjszaka is tökéletes lesz, de addig még el kéne jutni, nemde? Szóval azt hiszem, most befekszem a pihe-puha ágyamba, és teszek róla, hogy hamarabb eljöjjön. :P Már csak 3 nap…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése